A TISZAKÉCSKE ÉS KÖRNYÉKE SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET

 

ALAPSZABÁLYA

 

- módosításokkal egységes szerkezetben -

 

Elhatározva az 1989. évben alapított Tiszakécske és Környéke Sporthorgász Egyesület módosítását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát.

 

I.

Az egyesület adatai

 

1. Az egyesület neve: Tiszakécske és Környéke Sporthorgász Egyesület

 

2. Az egyesület székhelye: 6060 Tiszakécske, Vásár u. 1.

 

3. Az egyesületet pecsétje: Körbélyegző a „Tiszakécske és Környéke Sporthorgász Egyesület” felirattal, középen horoggal.

 

4. Az egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

 

5. Az egyesület jogi személy.

 

6. Az egyesület határozatlan időtartamra jött létre.

 

7. Az egyesület honlapja: http://tkkshe.ewk.hu/

 

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

 

 

1. Az egyesület célja:

 

         a.)           Tagjai horgászérdekeinek képviselete, valamint kedvező horgászlehetőség biztosítása.

         b.)           A horgászsport fejlesztése, népszerűsítése.

         c.)           A horgászoknak a kulturált magatartásra, a jogszabályok betartására, a természet védelmére és                        szeretetére való nevelése.

 

2. Az egyesület a fenti célkitűzések érdekében az alábbi tevékenységeket végzi:

 

a.)      Biztosítja tagjainak a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítását, ennek keretében ismerteti a horgászattal összefüggő jogszabályokat, előírásokat és más rendelkezéseket.

 

b.)      Arra törekszik, hogy a tagok a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, előírásokat, az országos horgászrend szabályait a lehető legteljesebb mértékben betartsák.

 

c.)      Segíti a hatóságokat, a horgászvizek hasznosítóit az orvhorgászat és az orvhalászat megelőzésében és leküzdésében, valamint a vizek tisztaságának megóvásában és a természet védelmében.

 

d.)      Halfogó és a tagság kívánsága esetén egyéb sportrendezvényeket rendezhet.

 

e.)      A tagokat horgászokmányokkal látja el.

f.)      A horgász-közélet terén társadalmi munkát, kollektív kirándulást, táborozást, oktatást, vizsgáztatást stb. szervez.

 

g.)      Együttműködik különböző hatóságokkal (vízirendőrség, önkormányzat, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, szövetség, egyesületek, természetvédelmi szervek stb.)

 

h.)      Az egyesület feladatainak eredményes ellátásához kérheti az állami, gazdasági, társadalmi és egyéb szervek erkölcsi, valamint anyagi támogatását, segítségét.

 

3. Az egyesület az eredményesebb működés érdekében szövetségben, szoros együttműködésben kíván dolgozni a velük közös érdekeket valló szervezetekkel, horgászegyesületekkel. Munkájában közös érdekek alapján együtt kíván működni a helyi, országos, illetve nemzetközi társadalmi szervezetekkel, gazdálkodó egységekkel.

 

4. Az egyesület – az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő - gazdasági tevékenységet is folytat/folytathat:

 

a.)      Kulturális és sportszolgáltatás (SZJ 196000)

b.)      Saját vagy bérleti ingatlan hasznosítása (SZJ 111)

c.)      Kulturális, sport és egyéb szabadidős cikkek, berendezések kölcsönzése (SZJ 113-430)

d.)      Nem bolti kiskereskedelem (SZJ 194150)

 

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

 

 

1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

2. Az egyesület vagyonát ingatlanok, ingóságok, értékpapírok, készpénz és követelések alkotják, alkothatják.

 

3. Az egyesület bevétele tagdíjakból, befolyó halasítási díjból, az egyesület alapszabályszerű tevékenységéből, területi engedélyek árusításából eredő vagy más bevételekből, valamint egyéb támogatásból és adományokból állnak.

 

4. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

 

5. Az egyesület tartozásaiért kizárólag saját vagyonával felel.

 

6. Az egyesület tagjai a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartoznak az egyesületnek vétkesen okozott kárért. Az egyesületnek a tagjaival vagy kívülállókkal szemben keletkezett kártérítési vitát az egyesületnek sem testületi szerve, sem tisztségviselője nem bírálhat el. A kár megtérítésére irányuló igény elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.

 

7. Az egyesület működése felett az ügyészség – az Ectv., valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel - az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol.

 

IV.

A vagyoni hozzájárulás

 

 

1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 3.000,- Ft, amelyet legkésőbb a tárgyév június 30. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni. A tagdíj összegét a közgyűlés állapítja meg.

 

         Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül köteles teljesíteni.

 

2. Az éves területi engedélyt kiváltó horgásztagok egyszeri halasítási díjat kötelesek fizetni az engedély kiváltásakor, melynek összegét a közgyűlés állapítja meg. Az egyszeri halasítási díj összege 50.000,- Ft.

 

V.

A tagság

 

 

1. A Tiszakécske és Környéke Sporthorgász Egyesület a Sporthorgász Egyesületek Bács-Kiskun Megyei Szövetségének tagja.

 

2. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

 

         Az egyesületnek lehetnek rendes tagjai, pártoló tagjai és tiszteletbeli tagjai.

 

         Az egyesület tagjait egyenlő jogok illeti meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve az egyesület különleges jogállású tagjait.

 

3. Az egyesületnek csak az lehet tagja, aki nem áll horgászjegy váltásának tilalma, és megfelel a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 40. §-ban foglalt szabályainak, illetőleg nem áll az egyesületi tagságot kizáró fegyelmi büntetés hatálya alatt.

 

4. Ifjúsági tagnak 18. életévét be nem töltött fiatalokat lehet felvenni. Az általános iskolába járó tanulók (10-14 év között) csak szülő (gyám) beleegyezésével léphetnek be az egyesületbe. Az ifjúsági tagok az egyesület rendes tagjainak minősülnek.

 

 

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

 

 

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a belépési szándékot az egyesület belépési nyilatkozatának kitöltésével kell kinyilvánítani, a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a felvételt kérő fellebbezést nyújthat be az egyesület elnökségéhez. A fellebbezésről az egyesület közgyűlése dönt egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással. A közgyűlés döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

 

2. Az alapító tagokra és a később belépő tagokra azonos jogok és kötelezettségek vonatkoznak.

 

 

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

 

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

         a./ A tag kilépésével.

         b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

 

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg, amellyel egyidejűleg a kilépő tag tagdíjfizetési kötelezettsége is megszűnik azzal, hogy az nem vonatkozik a kilépés évére megfizetendő éves tagdíj megfizetésére.

 

         A tagot az egyesületből való kilépése nem mentesíti a már vele szemben folyamatban lévő fegyelmi eljárás következményei alól, valamint az egyesülettel szemben a tagsági jogviszonya ideje alatt elmulasztott kötelezettségei teljesítése alól.

 

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, vagy az egyesületi tagságra egyéb okból érdemtelen (pl. bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek).

         Kizárható a tag akkor is, ha a tagdíj fizetési kötelezettségének a tárgyév december 31. napjáig saját hibájából elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a mulasztást követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította az elmulasztott kötelezettség teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

 

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A kizárás tárgyában az elnökség határoz a fegyelmi bizottság döntési javaslata alapján. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 30 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

4. A tag halála esetén az egyesület elnöksége - a hozzátartozó kérelmére - rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a már befizetett tagdíj időarányos részét visszafizetetheti az elhunyt tag hozzátartozójának.

 

 

VIII.

A tagok jogai

 

1. Az egyesület tagja jogosult:

         a./ az egyesület tevékenységében részt venni

         b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

         c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

         d./ az egyesület irataiba betekintetni

         e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

 

         A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja.

       

 A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

 

A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

IX.

A tagok kötelezettségei

 

1. Az egyesület tagja:

        

         a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

         b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

         c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

         d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

         e./ Nem végezheti a halfogást a kifogott hal értékesítése céljából, a kereskedelmi, kereső tevékenységként történő horgászat tilos.

 

X.

Pártoló tagok, tiszteletbeli tagok (különleges jogállású tagok)

 

1. Az egyesület pártoló tagja az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. A pártoló tagot az Elnökség veszi nyilvántartásba.

 

2. Az egyesület tiszteletbeli tagját egyesület tagjai választják meg e tagságra.

 

3. A pártoló és a tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

        

XI.

Az egyesület szervei

 

1. Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

c./ Felügyelőbizottság

d./ Fegyelmi bizottság

 

Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai, illetve az egyesület elnöke.

 

Az elnökség, a felügyelőbizottság és a fegyelmi bizottság tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói.

 

A Közgyűlés

 

 

2. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

 

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

 

1. a) az alapszabály módosítása;
2. b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
3. c) a vezető tisztségviselők és az egyesület egyéb tisztségviselői, az egyesület egyéb szervek elnökeinek megválasztása, visszahívása;
4. d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj és az egyszeri halasítási díj megállapítása;
5. e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
6. f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
7. g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
8. h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
9. i) meghatározza a megválasztandó szervek létszámát,
10. j) beszámoltatja a felügyelőbizottságot és a fegyelmi bizottságot munkájáról,
11. k) első fokon eljár az elnökség, a felügyelőbizottság és a fegyelmi bizottság tagjainak fegyelmi ügyében, valamint másod fokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltött tagjainak fegyelmi ügyében illetve dönt a tagfelvételt elutasító elnökségi határozatok ellen benyújtott fellebbezési ügyekben,
12. l) dönt ingatlan vételéről, illetve az egyesület tulajdonában lévő ingatlan elidegenítéséről,
13. m) megállapítja a költségvetésben a tisztségviselők esetleges tiszteletdíját és jutalmát,
14. n) dönt az egyesület érdekvédelmi tagságáról,
15. o) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

A közgyűlés az l) pontban foglalt jogkörét, valamint az egyesület pénztárnokának és könyvelőjének kinevezését kifejezetten az elnökség hatáskörébe utalja.

 

 

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés összehívásáról az elnökség gondoskodik.

 

5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

 

A közgyűlési meghívót az egyesület honlapján, valamint a mindenkori horgásziroda hirdetőfalán is nyilvánosságra kell hozni. A horgász iroda címe: 6060 Tiszakécske, Szent Imre tér 13..

 

          A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

     Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

 

6. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

Össze kell hívni a közgyűlést, ha a tagság egyharmada a napirend, az ok és a cél megjelölésével írásban az elnökségtől kéri.

 

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

        

         „Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább 1 és legfeljebb 2 órát követő időpontra hívják össze.”

 

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot. A közgyűlést az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök vezeti.

 

9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

 

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
11. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
12. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
13. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
14. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
15. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
16. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. A közgyűlési határozatokat, jegyzőkönyveket a közgyűlést követő 30 napon belül a felügyelőbizottságnak is meg kell küldeni.

.

 

Elnökség

 

13. Az elnökség az egyesület ügyvezető szerve, amely gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, valamint biztosítja a két közgyűlés közötti időszakban az egyesületi munka folyamatosságát, továbbá dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

         Az elnökség a közgyűlés által meghatározott 6 főből áll, amely elnökből, alelnökből, titkárból, ifjúsági felelősből, versenyfelelősből és tógazdából (más néven horgászmesterből) tevődik össze.

 

14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év időtartamra.

 

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

 

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

16. 16. Az elnökség tagjai:

 

          Az egyesület  elnöke:

                                  Verebély Tibor

          anyja neve: Vargha Katalin, lakcíme: 6100 Kiskunfélegyháza, Dr Holló Lajos u. 45. IV/12.

 

         

                                  Tóth Péter (alelnök)

          anyja neve: Bencsik Márta, lakcíme: 6000 Kecskemét, Vacsi köz 65/A

 

                                  Sinka Mihály (titkár)

          anyja neve: Mallár Mária, lakcíme: 6060 Tiszakécske, Tiszavirág u. 17.

 

                                  Varga Sándor (ifjúsági felelős)

          anyja neve: Zámbori Julianna, lakcíme: 6060 Tiszakécske, Fürdő utca 14. 

 

                                  Csőke Levente (versenyfelelős)

          anyja neve: Módra Erzsébet, lakcíme: 6060 Tiszakécske, Kerekdombi dűlő 46 

 

                                  Tari Ferenc (tógazda)

          anyja neve: Vincze Katalin, lakcíme: 6060 Tiszakécske, Virág utca 14. 

 

          Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el, amely kiterjed az egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogra is.

          A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

 

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök akadályoztatása esetén az alelnök látja, amely kiterjed az egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogra is.

          A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

 

Az egyesület bankszámlája felett rendelkezni jogosult továbbá az egyesület titkára is.

          A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: különös.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

 

17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./          az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./          a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./          az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./          a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./          részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./         az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

i./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

j./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

k./ a tag felvételéről való döntés;

l./ meghatározza, hogy az elnökség egyes tagjai milyen szakfeladatot látnak el, tevékenységükről beszámoltatják őket;

m./ tagjai sorából megválasztja képviselőit a szövetség megyei küldött közgyűlésébe;

n./ megállapítja a halfogó és egyéb versenyek és más rendezvények időpontját, a verseny feltételeit, díjait és kijelöli a rendezőit, bíróit;

o./ kijelöli az egyesület versenycsapatát, vezetőjét a Megyei Szövetség által rendezett halfogó versenyeire és más rendezvényeire;

p./ megállapítja az egyesület alkalmazottainak munkabérét;

q./ dönt az egyesület érdekében történő külföldi és speciális belföldi utazásokat teljesítő egyesületi tagok személyéről;

r./  segíti a társadalmi halőrök munkáját;

s./döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

 

18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

         Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

 

         Az elnökségi ülésre meg kell hívni a felügyelőbizottság elnökét is.

 

19. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni.

 

         A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

 

20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján és a horgásziroda hirdetőtábláján történő közzétételével egyidejűleg.

 

 

Az egyesület elnöke és alelnöke

 

21. Feladatai:

          a.)           képviseli az egyesületet más szervek, hivatalok, harmadik személyek előtt.

          b.)           összehívja a közgyűlést és az elnökségi ülést, azokon elnököl.

          c.)           ellenőrzi a területi szervek határozatainak végrehajtását, őrködik az egyesület szerveinek                 törvényes és alapszabályszerű tevékenysége felett.

          d.)          az elnökség döntése alapján szerződést köt az egyesület alkalmazottaival, gyakorolja felettük a         munkáltatói jogokat.

 

22. Az elnököt munkájában az alelnök segíti, akadályoztatása esetén helyettesíti.

 

Az egyesület titkára

 

23. Feladatai:

          a.)           előkészíti a közgyűlés és az elnökség elé kerülő előterjesztéseket.

          b.)           gondoskodik a közgyűlés és az elnökségi ülés jegyzőkönyvének vezetéséről, az egyesület                           határozatairól nyilvántartást vezet.

          c.)           ellátja az egyesület és szervei írásbeli teendőit.

          d.)          szervezi az egyesület rendezvényeit.

          e.)           segíti az egyesület elnökét feladatainak ellátásában,végzi az elnök által írásba ráruházott                   munkafeladatokat.

          f.)           utalványozási jogkört gyakorol.

 

Ifjúsági felelős

 

24. Feladatai:

          a.)           iskolákon, intézményeken és egyéb forrásokon keresztül megszólítja az ifjúságot, a horgászni                  vágyó gyermekeket. Igyekszik őket megnyerni a sporthorgászat megismerésére, szeretetére.

          b.)           szervezi és lebonyolítja az elméleti és gyakorlati képzést tanfolyamokon keresztül. Kihasználva a               területi vizek adta lehetőségeket, a vízterületen oktatja a gyermekeket a halfogás titkaira,                             horgászismeretekre, igyekszik felkészíteni őket a horgászversenyekre.

          c.)           horgásztáborokat szervez az anyagi lehetőségeken belül.

 

Versenyfelelős

 

25. Feladatai:

          a.)           a BÁCSHOSZ és MOHOSZ által elkészített versenynaptár időpontjának figyelembe vételével        megtervezi és az elnökség elé viszi az egyesület éves versenyprogramját. A program egyeztetése,              jóváhagyása után szervezi a versenyeket.

          b.)           az egyesület anyagi lehetőségein belül tisztségviselői, városi, területi versenyeket szervez és                          bonyolít.

           c.)         A versenyfelelős az Egyesület hagyományaihoz híven versenyeket szervez és rendez.

 

          d.)          a tárgyév végi írásos beszámoló elkészítése során számot ad a versenyekről, azoknak anyagi                      vonzatáról, díjazásról és a kifogott halmennyiségről.

 

Tógazda (horgászmester)

 

26. Feladatai:

          a.)           a lehetőség keretein belül gondoskodik a víz mennyiségének és minőségének megőrzéséről, a                  flóra és fauna védelméről. Feladatai közé tartozik még a vízparti tisztaságának felügyelete,                           szükség esetén az intézkedés megtétele.

          b.)           az elnökkel vagy annak megbízottjával szervezi és bonyolítja a haltelepítéseket, azokat                    dokumentálja a számlák, állatorvosi igazolások és egyéb okmányok alapján.

          c.)           az eseményekről jegyzőkönyvet vezet, megszervezi a tanúk jelenlétét, illetve a horgásztársak            szükségszerű működését.

          d.)          ellenőrzi a halőrök tevékenységét. Szükség szerint, de legalább negyedévenként beszámoltatja                   őket a végzett munkáról. Az ellenőrzések tapasztalatairól értesíti az elnökséget.     

 

A felügyelőbizottság

 

27. A felügyelőbizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időre. A felügyelőbizottság 3 (három) személyből, azaz 1 elnökből és 2 tagból áll.

 

          Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a közgyűlés választja. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

 

          A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá akinek hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője.

 

          A bizottság üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Ülései nem nyilvánosak, melyekről jegyzőkönyvet készít. A felügyelőbizottság csak valamennyi bizottsági tag jelenléte esetén határozatképes. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A bizottsági ülés összehívásáról a felügyelőbizottság elnöke gondoskodik, legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívó útján írásban, igazolható módon. A meghívó, valamint az összehívás további szabályaira a közgyűlésről szóló fejezetben foglaltakat az alkalmazandóak.

 

28. A felügyelőbizottság tagjai

 

          Elnöke:   Stinner Ferenc

                        anyja neve: Bodics Borbála, lakcíme: 6060 Tiszakécske, Lehel út 1. 

          Tagjai:     Sáfrány Attila

                        anyja neve: Balla Mária, lakcíme: 6060 Tiszakécske, Arany j. út 84. 

                        Balla Albert

                        anyja neve:Kiss Éva, lakcíme: 6060 Tiszakécske, Kőrösi út 1. 

 

29. Feladatai:

          a.)           köteles ellenőrizni az alapszabály betartását, az egyesület költségvetésének, a közgyűlés                   határozatainak végrehajtását, továbbá – a közgyűlés kivételével – az egyesület szerveinek                         törvényes és alapszabályszerű működését, negyedévenként  pedig a pénz- és anyagkezelést, a                bizonylati fegyelmet, valamint a gazdálkodást. Az ellenőrzéséről a bizottság jegyzőkönyvet                                    köteles készíteni.

          b.)           jogosult az egyesület működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni,     iratokba betekinteni. A testületektől, tisztségviselőktől és az egyesület tagjaitól felvilágosítást                      kérni, melynek megadása kötelező.

          c.)           ha az ellenőrzés során jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesület érdekeit sértő bármely                 magatartást, tevékenységet, hiányosságot észlel, arról írásban köteles tájékoztatni az egyesület                   elnökét.

          d.)          a bizottság elnöke köteles a végzett munkáról a közgyűlésnek beszámolni.

          e.)           a bizottság elnöke meghívás alapján– az elnök megbízása alapján a bizottság más tagja –                           jogosult részt venni az elnökség ülésein.

          f.)           amennyiben az egyesület szervei a szükséges intézkedéseket nem teszik meg, a törvényes                          működés érdekében a felügyelőbizottság a törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyészséghez,                   bírósághoz fordulhat.

 

A fegyelmi bizottság

 

30. A fegyelmi bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időre. A fegyelmi bizottság 3 (három) személyből, azaz 1 elnökből és 2 tagból áll. A bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek az elnökség és a felügyelőbizottság tagjai.

 

31. A bizottság szükség szerint ülésezik, az ülés összehívását a bizottság elnöke rendelheti el. Az ülései nem nyilvánosak, melyekről jegyzőkönyv készül. Az ülésre vonatkozó meghívó, valamint az összehívás szabályaira a közgyűlésről szóló fejezetben foglaltakat az alkalmazandóak.

 

          A bizottság csak valamennyi bizottsági tag jelenléte esetén határozatképes. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

 

32. Feladatai:

          a.)           a bizottság első fokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltött tagjainak ügyében. A     tisztségviselők fegyelmi ügyeiben, valamint másod fokon csak a közgyűlés - a közgyűlésre                        vonatkozó szabályok szerint - járhat el.

          b.)           időszakonként tájékoztatja a fegyelmi helyzetéről és a felelősségre vonási gyakorlatról az                elnökséget, a közgyűlésen pedig beszámol munkájáról.

          c.)           a bizottság elnöke – az elnök megbízása alapján a bizottság más tagja – az elnökség ülésein                       tanácskozási joggal részt vehet. 

 

33. A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, a horgászrendek, az alapszabály, az egyesület szervei által hozott határozatok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető és más horgász visszatartása hasonló magatartástól.

 

Fegyelemsértést követ el, aki:

- megsérti a helyi és országos horgászrend előírásait, továbbá a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, és a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat,

- a horgászetikába tartozó előírásokat magatartásával megsérti, sérti a közízlést, a többi horgász érdekeit,

- megszegi az egyesület alapszabályát, előírásait, határozatait, az egyesületnek anyagi vagy erkölcsi kárt okoz,

- neki felróható módon nem tesz eleget választott tisztségéből fakadó feladatainak,

- horgászattal összefüggő jogerős megállapított szabálysértés, bűncselekmény miatt elmarasztalásban részesül.

 

34. Alkalmazható jogkövetkezmények:

          a, figyelmeztetés

          b, írásbeli megrovás

          c, területi horgászengedély váltásának tilalma határozott időre

          d, tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése

          e, az egyesületből meghatározott időre szóló kizárás

          f, egyesületben betöltött tisztségből való visszahívás

 

35. Az egyesülethez beérkezett fegyelemsértéseket az egyesület fegyelmi bizottsága köteles megvizsgálni. Fegyelmi eljárás csak egyesületi tag ellen és csak írásban rendelhető el. Az elrendelésre jogosultak fegyelmi ügyekben a közgyűlés, a vezetőség, az egyesület elnöke, a fegyelmi bizottság elnöke.

 

Ha a rendelkezésre álló adatok egyértelműen bizonyítják a fegyelemsértés elkövetését, az eljárás alá vont tagot meg kell hallgatni. Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben kell értesíteni, amelyben ismertetni kell vele az ügy tárgyát, továbbá azt a figyelmeztetést, hogy igazolatlan távolmaradásával az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. A védekezés lehetőségét biztosítani kell az eljárás alá vont személynek.

 

A fegyelmi bizottság elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról és az ülés vezetéséről.

A fegyelmi bizottsági elnök a fegyelmi eljárás alá vont személyt – amennyiben szükséges - az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles meghallgatni. Az eljárást lezáró döntést írásba kell foglalni, indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A fegyelmi bizottság az eljárást lezáró határozatot annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az eljárás alá vont személlyel.

 

Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, melyet az elsőfokú szervnél kell benyújtani. Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag és az eljárást elrendelő szerv vagy személy. A fellebbezés halasztó hatályú. A fellebbezést az elnök – az ügy irataival együtt – a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokú szervnek. Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészében megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú szervet új eljárásra és új határozat hozatalára utasíthatja.

 

Amennyiben az eljárás tárgya olyan fegyelmi sértés, amely a tag kizárásával járhat, abban az esetben a tagkizárásról a VII. fejezet 3. pontban foglalt szabályok az irányadóak, azaz a kizárás tárgyában az egyesület elnöksége dönt, a fegyelmi bizottság csak javaslatot tesz az elnökség részére a kizárásra vonatkozóan.

 

A jelen fejezetben nem szabályozott kérdésekben, továbbá a hatályos jogszabályokkal ellentétes rendelkezések esetén a Ptk., és a halgazdálkodásra, a halvédelemre vonatkozó egyéb jogszabályok az irányadóak és alkalmazandóak.

 

Ifjúsági taggal szembeni eljárás esetén az elsődleges cél a nevelés. Az ifjúsági tag elleni intézkedések előtt ki kell kérni az ifjúsági felelős véleményét.

 

XII.

Az egyesület gazdasági felelősei

 

1. Pénztárnok, könyvelő

 

          A pénztárnokot és a könyvelőt az elnökség döntése alapján az elnök nevezi ki határozatlan időre. Munkájukat munkaviszonyban (írásos szerződéssel) látják el, a munkáltatói jogkört felettük az elnök gyakorolja. Az alapszabályszerű és jogszabályszerű tevékenységüket a felügyelőbizottság ellenőrzi. Munkájukat az elnökség megbízása alapján az egyesület titkára segíti.

 

2. Pénztárnok feladatai

          a.)           intézi az egyesület gazdasági ügyeit, rendszeresen beszámol az elnöknek és az elnökségnek az         egyesület vagyoni helyzetéről.

          b.)           elvégzi az egyesület könyvelését.

          c.)           számadásokat vezet a pénz- és vagyonkezelésről, azokat az előírásoknak megfelelően vezeti.

          d.)          vezeti a tagsági viszonnyal kapcsolatos adminisztrációt. Vezeti a tagnyilvántartó kartonokat.

          e.)           teljesíti az egyesület pénzügyi átutalásait, ellenőrzi és könyveli az egyesület részére történő               befizetéseket.

 

3. Könyvelő feladatai

          a.)           gondoskodik az illetékek, és az adók ki- és befizetéséről, és az ezzel kapcsolatos törvényben                    előírt feladatokról, a pénztárkönyv folyamatos ellenőrzéséről a felügyelőbizottsággal                               együttműködve.

          b.)           előkészíti az éves költségvetést, zárszámadást, vagyonmérleget, amelyet az elnökség elé terjeszt.

 

         

XIII.

Záró rendelkezések

 

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 

 

Kelt: Tiszakécske, 2024.

 

 

                                               ________________________________

                                                            Verebély Tibor  elnök

 

1. Tanú 2. Tanú

Neve:                                                                          Neve:

Lakcíme:                                                                     Lakcíme:

Személyi igazolvány száma:                                           Személyi igazolvány száma:

Aláírása:                                                                                  Aláírása: