A Tiszakécskei Holt-Tisza helyi jelentőségű védett természeti terület
természetvédelmi kezelési terve

1. TERMÉSZETVÉDELMI CÉLKITŰZÉSEK
   • A területen található vizes élőhelyek, valamint ezek növényvilágának megőrzése, különös tekintettel tündérfátyol (Nymphoides peltatá) és rucaöröm (Salvinia natans) állományaira.

1.2 A területen található emlős és madárfajok megőrzése, különös tekintettel a vidra (Lutra lutra), a cigányréce (Aythya nyrocá), a bölömbika (Botaurus stellaris), és a kis kárókatona (.Phalacrocorax pygmeus) állományaira.

• A területen előforduló közösségi jelentőségű kétéltű- és hüllőfajok, különösen a dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), a vöröshasú unka (Bombina bombina) és a mocsári teknős {Emys orbicularis) állományainak megőrzése és lehetőségek szerinti megerősítése az életmenetüknek megfelelő élőhelyi igények biztosításával.
• A vízminőséget befolyásoló külső terhelések csökkentése, lehetőség szerint megszüntetése.
• Az nem őshonos hal- és hüllőfajok, valamint növényfajok visszaszorítása.
• A jellegzetes tájkép, a nyíltvizes területek megőrzése, fenntartása és helyreállítása.
• Az 1.1-1.6. pontokban felsorolt természetvédelmi célok elérésének megalapozása céljából a terület természeti értékeinek kutatása, valamint ezen értékek bemutatása.

2. TERMÉSZETVÉDELMI STRATÉGIÁK
   • A terület ökológiai vízháztartásának biztosítása, természetvédelmi célú vízkormányzás megvalósításával.
   • A terület jellemző élőhelyei további romlásának megakadályozása, a degradálódott élőhelyek visszaállítása.
   • Az inváziós növényfajok visszaszorítása aktív természetvédelmi kezeléssel.
   • Az inváziós hal- és hüllőfajok állományainak visszaszorítása.
   • A terület jellegzetes táji értékei védelmének biztosítása a tájkép-átalakítással járó tevékenységek szabályozásával.
   • A holtág vízminőségére, ökológiai állapotára negatív hatást gyakorló szennyező források hatásának csökkentése.
   • Természetvédelmi kezeléseket megalapozó és azokat továbbfejlesztő kutatások beindítása.
   • A terület látogathatóságát segítő, természetvédelmi célú szemléletformálást megalapozó beavatkozások előtérbe helyezése.

3. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI MÓDOK, KORLÁTOZÁSOK ÉS TILALMAK
   • Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

Élőhelyek kezelése, fenntartása

• A vízminőséget veszélyeztető szennyező forrásokat (pl. termálvíz, ipari víz, települési csapadékvíz, szennyvíz) célzott intézkedésekkel részletesen fel kell tárni. Az engedéllyel rendelkező bevezetések engedélyeinek felülvizsgálatát a védelmi célokkal összhangban haladéktalanul el kell végezni. Az illegális szennyező források (pl. települési szennyvíz bevezetés) víztestbe történő bejutását meg kell szüntetni.
• A partvonal természetes formáját megváltoztató mederbetöltés létrehozása tilos.
• A természetes és természetközeli élőhelyeken az illegális szemételhelyezést meg kell akadályozni, a meglévő depóniákat fel kell számolni.
• A természetes és természetközeli élőhelyek megőrzése, valamint a védett és fokozottan védett kétéltű, hüllő és madárfajok védelme érdekében a vaddisznó-állomány növekedését vissza kell szorítani, és a fajt a legkisebb zavarással járó vadászati módokkal gyéríteni kell.
• A holtághoz kapcsolódó csatornák érétkes kétéltű- és hüllőélőhelyek, melynek zavartalanságát biztosítani kell.

3.                             2 Fajok védelme

• Valamennyi víztest esetén fontolóra kell venni az idegenhonos halfajok (ezüstkárász, törpeharcsa) állományai csökkentésének lehetőségét. A haltelepítések során fokozott ellenőrzéssel biztosítani kell az inváziós halfajok betelepítésének megelőzését.
• Valamennyi tóegység esetén meg kell vizsgálni az inváziós teknősfajok (ékszerteknős fajok) elterjedését és jelenlétük esetén gondoskodni kell egyedeik eltávolításáról. Meg kell előzni a további lakossági betelepítést.
• A magasfeszültségű elektromos légvezeték-hálózat tartóoszlopain szigetelés megvalósítása szükséges, valamint gondoskodni kell a madárfajok egyedeinek elektromos légvezetékhez történő ütközésének megelőzését szolgáló berendezések kihelyezéséről.
• Aktív természetvédelmi beavatkozással kell segíteni a terület természeti állapotának javulását.
• Táj- és kultúrtörténeti értékek
• A helyi építési szabályzat megfelelő alakításával gondoskodni kell a jellemző tájképi formák megőrzéséről.
• Látogatás
• A védett és fokozottan védett madárfajok, állatfajok és a kétéltű-, hüllőállományok zavarásának mérséklése érdekében időszakosan korlátozni szükséges egyes partszakaszok (különösen az 1. és 4. tóegység) látogathatóságát.
• Oktatás és bemutatás
• Megfelelő infrastrukturális fejlesztésekkel (pl. madárvárta, betekintők, tanösvény, vízi tanösvény) biztosítani kell a terület látogathatóságát oly módon, hogy az a kijelölés alapját képező védett, és fokozottan védett fajok, valamint élőhelyek megőrzését ne akadályozza.
• Valamennyi érintett fajcsoportra (növények, makroszkopikus gerinctelenek, halak, kétéltűek, hüllők, madarak, gerincesek) és jellemző természetvédelmi kihívásra (pl. inváziós fajok) megfelelő tájékoztatást adó tájékoztató táblák kihelyezése a területre.
• Kutatás, vizsgálatok
• Kutatási tevékenység a természetvédelmi kezelővel egyeztetett módon, részletes kutatási tervvel végezhető a területen. A kutatási jelentés egy-egy példányát a kezelőnek, illetve Tiszakécske Város Önkormányzata részére át kell adni.
• Terület- és földhasználat
• A területen új építmények elhelyezése csak a természetvédelmi célokkal összehangoltan engedélyezhető.
• A területen csak őshonos vadfajok tarthatók fenn. Mesterséges vadkibocsátás, zárttéri vadtartás a területen tilos.
• A vadászati és vadgazdálkodási tevékenység nem járhat együtt természetkárosító tevékenységgel. Nagyvadetető és sózó a területen nem létesíthető. Szóró kizárólag nem természetes élőhelyen, a vaddisznó állományszabályozása érdekében tartható fenn. Magaslest a természetvédelmi kezelésére felelős szervezettel egyeztetve lehet elhelyezni.
• A területen a vízivad vadászata egész évben tilos.
• A földön fészkelő madárfajok védelme érdekében gondoskodni kell a kóbor ebek és macskák számának csökkentéséről.
• Az 1. és 4. szakaszon  horgászni tilos.
• A túlzott szervesanyag-bevitel (pl. haletetés) korlátozása szükséges.
• A területen mezőgazdasági műveléssel nem érintett parti sáv kialakítása szükséges minimum 10 méter szélességben.
• Sportrendezvény a természetvédelmi kezelővel egyeztetett módon, a területen előforduló védett és fokozottan védett fajok, valamint természetes élőhelyek zavarásának minimalizálásával, részletes versenyprogram bemutatásával rendezhető.
• A területen előforduló védett és fokozottan védett fajok szaporodási időszakában a vízszintingadozás mértéke nem haladhatja meg a 10 cm-t.

3.                           8. Természetvédelmi infrastruktúra

• A terület megfelelő vízellátása és a természetvédelmi vízkormányzás megvalósítása érdekében a természetvédelmi érdekek elsődlegességét biztosító kotrás és mederrendezés kivitelezhető.
• A kotrás során a mederből eltávolított iszap lehetőség szerint a helyi jelentőségű védett természeti terület határain kívül helyezendő el.
• A kotrás és mederrendezés során a kijelölést szolgáló természeti értékek lehető legkisebb mértékű zavarásával - a taposási kár minimalizálásával, valamint a védett és fokozottan védett fajok életciklusának figyelembe vételével - kell eljárni.
• A mederrendezés során a természeteshez hasonló, lassan mélyülő partvonal kialakítását kell elvégezni.
• A kotrás és a mederrendezés során gondoskodni kell a terület természeti állapotát javító fejlesztések - különösen ívóhelyek, kétéltű- és hüllő szaporodóhelyek, valamint napozóhelyek, továbbá madarak számára fészkelőszigetek - kialakításáról.
• A természetvédelmi vízkormányzás kivitelezését szolgáló létesítmények kialakításánál kizárólag olyan megoldások alkalmazhatók, mellyel az inváziós halfajok terjedése megakadályozható.
• Védelmet nyújtó öblök, meder kiszélesítések kialakítása és mederbolygatás nélküli fenntartásuk, nyíltvizű részek fenntartása (hínárkaszálás) a természetvédelmi kezelés során.
• Természetes szűrőhatású mocsári növényzet megőrzése a kotrás és a mederrendezés során.
• A mederrendezés során olyan megoldásokat kell alkalmazni, mely a természetes vízparti zonáció kialakulását elősegítheti.
• A bokorfüzes jellegű élőhelyrészek kímélete kiemelten fontos kotrás és a mederrendezés folyamatában.
• A kotrás a teljes felület 15-20%-ánál ne érintsen nagyobb területet egyszerre (konzervációbiológiai szakirodalmi ajánlások alapján), és változó mélységben történjen

4. MŰVELÉSI ÁGHOZ, ILLETVE FÖLDHASZNÁLATI MÓDHOZ KÖTHETŐ TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI MÓDOK, KORLÁTOZÁSOK ÉS TILALMAK

• Szántó művelési ágú területek kezelése
• Nem végezhető szántóföldi művelés a holtág part élétől mért 10 méteres távolságon belül. A parti sávban pihentetett terület, illetve ugar alakítandó ki, melyen növényvédőszer alkalmazása és tápanyagutánpótlás tilos. A parti sávot június 15-ét követően kaszálással, illetve szárzúzással kell kezelni.
• Tilos hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása.
• A parti sávval érintkező szántóterületeken a tápanyagutánpótlás nem haladhatja meg 90 kg/N/ha/év értéket.
• A parti sávval érintkező szántóterületeken kerülni kell a növényvédőszerek alkalmazását.
• Hosszú távon elő kell segíteni a partvonallal érintkező szántóterületek gyepesítését.
• A szántóföldi művelés során - lehetőleg a helyes termesztéstechnológia megválasztásával - meg kell előzni az inváziós növényfajok elterjedését.

4.                            2. Gyep (rét és legelő) művelési ágú területek kezelése

• A kaszálást tervszerűen, időben és térben mozaikosan kell végezni, figyelembe véve a védett növény- és állatfajok szaporodási ciklusát, valamint az özönnövények visszaszorításának szempontjait.
• A gyepterület túllegeltetése tilos.
• A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.
• Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kiszórása tilos.
• A terület legalább 5, legfeljebb 10%-át kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni.
• A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.
• Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.
• Nádas művelési ágú területek kezelése
• Vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos.
• A nád aratása, és egyéb tevékenység végzése (különösen: szállítás, kihúzás) kizárólag december 1. és február 28. között engedélyezett.
• A nád rizómájának megsértése tilos.
• A nádas terület 15- 20 %-át 2 évente változó helyen aratatlanul kell hagyni.
  • Erdők kezelése
    • A természetközeli erdőkben, faállományokban alapvető a tájidegen fa- és cserjefajok ültetésének elkerülése, helyettük a termőhelynek megfelelő őshonos fajokat ajánlott alkalmazni.
    • Az ápolás és kitermelés-véghasználat során a környező élőhelyeket, a talajt és a tájhonos egyedeket illetve az elegyfákat védő, az erdei mikroélőhelyeket létrehozó heterogén tér- és korszerkezetet, illetve a holtfák jelenlétét biztosító módszerek alkalmazása javasolt.
    • Az inváziós növényfajok terjedésének meggátolása kötelező.
    • A gyérítések és véghasználatok során álló és/vagy fekvő holtfa jelenlétének biztosítása kötelező.
    • Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámának minimális szintre szorítása, illetve lehetőség szerinti teljes eltávolítása.
    • Természetes, természetszerű és származék erdőkben a tarvágás mellőzése.

 (vissza)